A Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a Szamos folyóirat a Szatmár Megyei Tanács támogatásával szeptember 2-án szervezte meg az idei Szamos-napot. A LiterArt Magyartanárok Egyesülete, a Harag György Társulat és a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia társszervezésében megvalósuló rendezvény keretében pénteken kora délután a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont székházában szakmai tanácskozáson vette részt mindazok, akik rendszeresen közölnek a Szamos folyóiratban. A IV. Szamos-nap egyik fontos kérdése az volt, hogy milyen elképzelések szerint kell megújítani a Szamos folyóiratot és a Szamos Diákirodalmi Kört ahhoz, hogy a lap mindenki számára érdekes, olvasmányos és tanulságos legyen, a kör pedig minél több fiatalt szólítson meg és segítse őket alkotói tevékenységük fejlesztésében.
A tanácskozás keretében Gál Gyöngyi magyartanár, a LiterArt Magyartanárok Egyesületének elmondta, hogy az általa vezetett egyesület statútumában benne van a tehetséggondozás, így kapcsolódott a Szamos Diákirodalmi Kör tevékenységébe és a Szamos kulturális, társadalmi és közéleti folyóirathoz is.
Szatmár megyében a nyomtatott sajtó nincs jó állapotban, emiatt nyilván még inkább hangsúlyosabbá válik az, hogy minőségi legyen az, ami megjelenik a még megmaradt nyomtatott sajtóban. A Szamos körüli tevékenységekbe többnyire a szatmárnémeti középiskolák kapcsolódtak be és a Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a vidék — Nagykároly és környéke, valamint Tasnád — kevésbé, pedig ott is vannak tehetséges gyerekek.
Török Enikő tanítónő elmondta, úgy gondolja, hogy ki kell nevelni a következő generációt, aki majd belép a Szamos Diákirodalmi Körbe. Az általános iskola diákjai és tanárai továbbra is együttműködnek a Szamos folyóirattal.
Frigy Szabolcs iskolai tanácsadó, egyetemi oktató elmondta, számára megdöbbentő adat volt, hogy egy napilapnak csak a nyomdaköltsége havi tíz-tizenötezer euró, ehhez még hozzáadódik több más, szintén nem kis összegű költség (az adat a Szatmári Friss Újság nyomtatott változatának megszűnése kapcsán látott most nyilvánosságot). A Szamosnak is útkeresése lesz, hogy a magaskultúrát akarja elvinni, vagy az olvasást népszerűsíteni, vagy a kettő között tervez valahol. Mindennél fontosabb az, amit a közgazdaságtan targetelésnek nevez: el kell dönteni, ki az a célcsoport, akinek szánjuk?
Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke, a lap Diákirodalom rovatának szerkesztője azt tapasztalja, hogy nagyon nehéz megszólítani a diákokat, a IX–XII-es korosztály elég keveset ír, ha írnak sincsenek azon a szinten fogalmazás szempontjából, mint ahol lenniük kellene. Van egy kis csoport, melynek tagjait a Szamos Diákirodalmi Kör meg tudta szólítani, ők lelkesen írogatnak, rendszeresen jelentkeznek és fejlődés tapasztalható náluk. Besenyődi Judit elég sok diákkal foglalkozik a háttérben, ennek a munkának remélhetőleg meglesz az eredménye. Szerinte mindenképpen foglalkozni kell azokkal, akik próbálkoznak.
Muhi Sándor művészeti közíró, helytörténész óriási dolognak tartja azt, hogy a Szamos felvállalta a fiatalokat, felvállalta, hogy fórumot, találkozókat biztosít számukra. Az a folyamat, az a vonulat, az a fajta népszerűsítő, mozgalmasító tevékenység, ami itt zajlik, egy nagyon egészséges dolog. Ezen a vonalon nem csak el lehet indulni, ezen a vonalon haladni lehet. A generációkat is közelebb hozza, nyitottabbá teszi az embereket.
Délután a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia nagytermében folytatódott a program, itt elsőként Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke, a Szamos folyóirat Diákirodalom rovatának szerkesztője köszöntötte a résztvevőket és nyitotta meg a rendezvényt. Elmondta, hogy a 2019 januárjában indult újra a Szamos folyóirat. Erre az alkalomra negyedik évfolyamának a 9. száma, illetve a Szamos Plusz harmadik példánya jelent meg. Ugyancsak az utóbbi négy év során került az olvasók kezébe két diákantológia és több Szamos-kiadvány. Ebben az évben jelent meg továbbá a Papírfecnik a szélben című diákantológia, Frigy Szabolcs: Társadalmi diskurzusok Szatmárban című tanulmánykötete és nem utolsósorban IllesztgetŐ címmel a saját kötete, de jelenleg is folyamatban van több kiadvány előkészítése.
Az idei Szamos-nap annyiban különbözött az eddigiektől, hogy a szakmai beszélgetés mellett nem csak a Szamos-kiadványokat mutatták be, hanem színvonalas kulturális programmal ajándékozták meg a szatmáriakat: Bertóti Johanna könyvbemutatója és koncertje a nagyközönségnek szóló ingyenes programpont volt.
Bertóti Johannának az Almából ki, körtébe be című verseskötetét és a megzenésített verseket tartalmazó CD-jét Bessenyei Gedő István dramaturg, a Harag György Társulat művészeti igazgatója és Bálint Katalin meseterapeuta mutatta be.
Bessenyei Gedő István először a folyóirattal kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a társulat a Szamos újraindulásától együttműködik a lap szerkesztőivel és a Szamos Diákirodalmi Körrel, hozzátéve, hogy ez a továbbiakban is így lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy becsüljük meg ezt a folyóiratot, annál is inkább, mert a Szatmári Friss Újság megszűnése után — ami „szomorú veszteség a közösségünk számára” — úgy áll a jövőnk, hogy a jelen állás szerint a Szamos az a folyóirat, ami még van nekünk, és amiben reménykedünk, hogy a közösségünk írott platformja és fóruma tud lenni. Bármennyire is értelmiségi, és bármennyire is kérdéses, hogy ez az értelmiségi egyáltalán mit jelent és fontos-e, azt szeretem benne, hogy mégsem elitista, és el tud jutni elég széles rétegekhez is, akik nem jutnak hozzá írott sajtótermékekhez, akik számára ez az egyetlen magyar nyelvű írott sajtótermék — mutatott rá Bessenyei.
A továbbiakban Bertóti Johannával Bessenyei Gedő István és Bálint Katalin meseterapeuta beszélgetett. Bessenyei Gedő István bemutatta Bertóti Johannát, akivel már évek óta jó szakmai kapcsolatot ápol, majd aprólékosan elemezte az Almából ki, körtébe be című kötetet. Bertóti Johanna beszélt a versírásról, a zeneszerzésről és a koncertekről.
