1. Home
  2. Lansări de carte

Lansări de carte

27. septembrie 2022

Lansarea volumului „Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă” de drd. Bianca Angela Cionca

Centrul Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, cu sprijinul Consiliului Județean Satu Mare și în parteneriat cu Informația TV Satu Mare, a organizat joi 22 septembrie 2022, la Centrul Multicultural Poesis lansarea volumului „Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă” de drd. Bianca Angela Cionca.
Au prezentat: dr. Mara Lobonț Pușcaș, dr. Adriana Zaharia, dr. Felician Pop, Ioan Nistor. Moderatorator a fost, Robert Laszlo, iar în program au evoluat: Maria Petca Poptean și Ansamblul Folcloric „Florile Tărnii”. Au luat cuvântul: deputatul – Adrian Cozma, doamna profesoară Doina Molnar și consilierul județean – Ioan Belbe.
Bianca Angela Cionca este referent cultural la Centrul Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, coordonatoarea Ansamblului Folcloric „Florile Tărnii”, absolventă a Academiei Naționale de Muzică “Gheorghe Dima” din Cluj – licență (2020) și masterat (2022), și doctorandă (2022) în cadrul aceleași instituții, cu tema etnomuzicologică „
Țâpuritura – ca reper de identitate folclorică”.
De asemenea, realizează emisiunea de folclor – „Zone Folclorice” la iTV, este membră a Ansamblului de Muzică Vocală Tradițională „Icoane” – îndrumător prof. univ. dr. Ioan Bocșa; a Ansamblului „Măgura-Oaș” din Târșolț – coordonatoare, Maria Petca-Poptean; solist colaborator al Ansamblului Folcloric Studențesc „Mărțișorul” – dirijor, Tudor Căucean; și colaboratoare a Ansamblului Folcloric al Județului „Doruri Sătmărene”.
„Volumul Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă reprezintă o direcționare a atenției autoarei asupra unui repertoriu folcloric deosebit de valoros și cu linii ritmico- melodice aparte, dar care nu a beneficiat de incursiuni analitice amănunțite. Din acest motiv, activitatea de cercetare a tinerei Bianca- Angela Cionca reprezintă un meritoriu demers de restaurare și valorificare a unui tezaur imaterial deosebit de important.
Cartea evidențiază principalele obiceiuri specifice din Țara Oașului, cu o clară centrare asupra obiceiurilor de nuntă, eveniment de cotitură din viața tinerilor, cu o mare încărcătură emoțională, fapt ce a oferit un repertoriu cu o largă paletă de sentimente, de la cântecele de despărțire de casa părintească, până la piesele de joc din cadrul petrecerii de nuntă. Traiectul analitic nu se limitează doar la aceste melodii, pentru că volumul surprinde și celelalte evenimente importante din viața omului – cântece de leagăn, funebre sau colinde – alături de un bogat repertoriu neocazional.
Un semnificativ aport adus de către autoare este și acela că marea majoritate a pieselor supuse travaliului analitic reprezintă un repertoriu complet necunoscut până în momentul de față, datorită faptului că melodiile sunt culese recent, o importantă activitate de înregistrare, transcriere, analizare și aducere la lumină a unor noi piese care altfel ar fi fost uitate în negura timpului.
Cântecele folclorice reprezintă o oglindă a sufletului țăranului român, o descătușare a sentimentelor, un motiv de bucurie sau din contră, de tristețe, un lucru firesc care se alătură și însoțesc parcursul vieții. Tocmai datorită acestor fapte, aceste piese trebuie păstrate și valorificate, iar acest volum reușește cu prisosință să îndeplinească aceste cerințe și pune sub lumina tiparului un repertoriu de o frumusețe distinctă, așa cum este în totalitate Țara Oașului.” – conf. univ. dr. Lucian Ghișa (Academia Națională de Muzică „Gheorghe Dima” Cluj Napoca) – coordonatorul lucrării de licență – „Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă”
Cărți editate de CJCPCT, Lansări de carte, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
19. septembrie 2022

Scriitori sătmăreni prezenți la Târgul de C’Arte Alba Transilvana

În perioada 14-17 septembrie 2022, a avut loc la Alba Iulia „Târgul de C’Arte Alba Transilvana” ediţia a XIII-a, eveniment organizat de către Biblioteca „Lucian Blaga” din Alba Iulia, târg la care au fost invitaţi pentru a-şi lansa cărţile membrii cenaclului „Cronograf”, care aparține de Centrul Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare.
Au participat: Felician Pop cu volumele „Grăunțe de cristal”, aforisme şi „Spovedaniile celor ferecați” (în colaborare cu Adrian Lupescu), Adrian Lupescu cu volumul „Să crești înspre miez” (versuri), Gheorghe Cormoș cu „Umbra de marmură” (versuri), Loredana Știrbu – „Colivia cu fluturi” (tablete) și Revista „Cronograf”.
Momentul scriitorilor sătmăreni a fost bine primit de publicul prezent la eveniment, mai ales că tânărul poet Adrian Lupescu, a interpretat două melodii din repertoriul propriu, el fiind şi un talentat cantautor.
După lansare a urmat o sesiune de autografe, cărţile scriitorilor sătmăreni fiind epuizate rapid.
Vremea frumoasă, publicul numeros şi buna organizare, a facut ca Târgul de C’Arte din acest an să fie un eveniment de succes.
Cărți editate de CJCPCT, Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
19. septembrie 2022

Lansarea volumului „Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă” de drd. Bianca Angela Cionca

Centrul Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, cu sprijinul Consiliului Județean Satu Mare și în parteneriat cu Informația TV Satu Mare, organizează joi 22 septembrie 2022, de la ora 17:00, la Centrul Multicultural Poesis lansarea volumului „Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă” de drd. Bianca Angela Cionca.
Prezintă: dr. Mara Lobonț Pușcaș, dr. Mihaela Grigorean, dr. Adriana Zaharia, dr. Felician Pop: moderator – Robert Laszlo. În program vor evolua: Maria Petca Poptean și Ansamblul Folcloric „Florile Tărnii”.
Bianca Angela Cionca este referent cultural la Centrul Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, coordonatoarea Ansamblului Folcloric „Florile Tărnii”, absolventă a Academiei Naționale de Muzică “Gheorghe Dima” din Cluj – licență (2020) și masterat (2022), și doctorandă (2022) în cadrul aceleași instituții, cu tema etnomuzicologică „
Țâpuritura – ca reper de identitate folclorică”.
De asemenea, realizează emisiunea de folclor – „Zone Folclorice” la iTV, este membră a Ansamblului de Muzică Vocală Tradițională „Icoane” – îndrumător prof. univ. dr. Ioan Bocșa; a Ansamblului „Măgura-Oaș” din Târșolț – coordonatoare, Maria Petca-Poptean; solist colaborator al Ansamblului Folcloric Studențesc „Mărțișorul” – dirijor, Tudor Căucean; și colaboratoare a Ansamblului Folcloric al Județului „Doruri Sătmărene”.
„Volumul Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă reprezintă o direcționare a atenției autoarei asupra unui repertoriu folcloric deosebit de valoros și cu linii ritmico- melodice aparte, dar care nu a beneficiat de incursiuni analitice amănunțite. Din acest motiv, activitatea de cercetare a tinerei Bianca- Angela Cionca reprezintă un meritoriu demers de restaurare și valorificare a unui tezaur imaterial deosebit de important.
Cartea evidențiază principalele obiceiuri specifice din Țara Oașului, cu o clară centrare asupra obiceiurilor de nuntă, eveniment de cotitură din viața tinerilor, cu o mare încărcătură emoțională, fapt ce a oferit un repertoriu cu o largă paletă de sentimente, de la cântecele de despărțire de casa părintească, până la piesele de joc din cadrul petrecerii de nuntă. Traiectul analitic nu se limitează doar la aceste melodii, pentru că volumul surprinde și celelalte evenimente importante din viața omului – cântece de leagăn, funebre sau colinde – alături de un bogat repertoriu neocazional.
Un semnificativ aport adus de către autoare este și acela că marea majoritate a pieselor supuse travaliului analitic reprezintă un repertoriu complet necunoscut până în momentul de față, datorită faptului că melodiile sunt culese recent, o importantă activitate de înregistrare, transcriere, analizare și aducere la lumină a unor noi piese care altfel ar fi fost uitate în negura timpului.
Cântecele folclorice reprezintă o oglindă a sufletului țăranului român, o descătușare a sentimentelor, un motiv de bucurie sau din contră, de tristețe, un lucru firesc care se alătură și însoțesc parcursul vieții. Tocmai datorită acestor fapte, aceste piese trebuie păstrate și valorificate, iar acest volum reușește cu prisosință să îndeplinească aceste cerințe și pune sub lumina tiparului un repertoriu de o frumusețe distinctă, așa cum este în totalitate Țara Oașului.” – conf. univ. dr. Lucian Ghișa (Academia Națională de Muzică „Gheorghe Dima” Cluj Napoca) – coordonatorul lucrării de licență – „Monografia Țării Oașului – repertoriul de nuntă”

Cărți editate de CJCPCT, Lansări de carte, Manifestări etnofolclorice, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
9. septembrie 2022

Mérlegelés, útkeresés és gyermekkoncert a Szamos-napon

A Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a Szamos folyóirat a Szatmár Megyei Tanács támogatásával szeptember 2-án szervezte meg az idei Szamos-napot. A LiterArt Magyartanárok Egyesülete, a Harag György Társulat és a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia társszervezésében megvalósuló rendezvény keretében pénteken kora délután a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont székházában szakmai tanácskozáson vette részt mindazok, akik rendszeresen közölnek a Szamos folyóiratban. A IV. Szamos-nap egyik fontos kérdése az volt, hogy milyen elképzelések szerint kell megújítani a Szamos folyóiratot és a Szamos Diákirodalmi Kört ahhoz, hogy a lap mindenki számára érdekes, olvasmányos és tanulságos legyen, a kör pedig minél több fiatalt szólítson meg és segítse őket alkotói tevékenységük fejlesztésében.
A tanácskozás keretében Gál Gyöngyi magyartanár, a LiterArt Magyartanárok Egyesületének elmondta, hogy az általa vezetett egyesület statútumában benne van a tehetséggondozás, így kapcsolódott a Szamos Diákirodalmi Kör tevékenységébe és a Szamos kulturális, társadalmi és közéleti folyóirathoz is.
Szatmár megyében a nyomtatott sajtó nincs jó állapotban, emiatt nyilván még inkább hangsúlyosabbá válik az, hogy minőségi legyen az, ami megjelenik a még megmaradt nyomtatott sajtóban. A Szamos körüli tevékenységekbe többnyire a szatmárnémeti középiskolák kapcsolódtak be és a Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a vidék — Nagykároly és környéke, valamint Tasnád — kevésbé, pedig ott is vannak tehetséges gyerekek.
Török Enikő tanítónő elmondta, úgy gondolja, hogy ki kell nevelni a következő generációt, aki majd belép a Szamos Diákirodalmi Körbe. Az általános iskola diákjai és tanárai továbbra is együttműködnek a Szamos folyóirattal.
Frigy Szabolcs iskolai tanácsadó, egyetemi oktató elmondta, számára megdöbbentő adat volt, hogy egy napilapnak csak a nyomdaköltsége havi tíz-tizenötezer euró, ehhez még hozzáadódik több más, szintén nem kis összegű költség (az adat a Szatmári Friss Újság nyomtatott változatának megszűnése kapcsán látott most nyilvánosságot). A Szamosnak is útkeresése lesz, hogy a magaskultúrát akarja elvinni, vagy az olvasást népszerűsíteni, vagy a kettő között tervez valahol. Mindennél fontosabb az, amit a közgazdaságtan targetelésnek nevez: el kell dönteni, ki az a célcsoport, akinek szánjuk?
Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke, a lap Diákirodalom rovatának szerkesztője azt tapasztalja, hogy nagyon nehéz megszólítani a diákokat, a IX–XII-es korosztály elég keveset ír, ha írnak sincsenek azon a szinten fogalmazás szempontjából, mint ahol lenniük kellene. Van egy kis csoport, melynek tagjait a Szamos Diákirodalmi Kör meg tudta szólítani, ők lelkesen írogatnak, rendszeresen jelentkeznek és fejlődés tapasztalható náluk. Besenyődi Judit elég sok diákkal foglalkozik a háttérben, ennek a munkának remélhetőleg meglesz az eredménye. Szerinte mindenképpen foglalkozni kell azokkal, akik próbálkoznak.
Muhi Sándor művészeti közíró, helytörténész óriási dolognak tartja azt, hogy a Szamos felvállalta a fiatalokat, felvállalta, hogy fórumot, találkozókat biztosít számukra. Az a folyamat, az a vonulat, az a fajta népszerűsítő, mozgalmasító tevékenység, ami itt zajlik, egy nagyon egészséges dolog. Ezen a vonalon nem csak el lehet indulni, ezen a vonalon haladni lehet. A generációkat is közelebb hozza, nyitottabbá teszi az embereket.
Délután a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia nagytermében folytatódott a program, itt elsőként Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke, a Szamos folyóirat Diákirodalom rovatának szerkesztője köszöntötte a résztvevőket és nyitotta meg a rendezvényt. Elmondta, hogy a 2019 januárjában indult újra a Szamos folyóirat. Erre az alkalomra negyedik évfolyamának a 9. száma, illetve a Szamos Plusz harmadik példánya jelent meg. Ugyancsak az utóbbi négy év során került az olvasók kezébe két diákantológia és több Szamos-kiadvány. Ebben az évben jelent meg továbbá a Papírfecnik a szélben című diákantológia, Frigy Szabolcs: Társadalmi diskurzusok Szatmárban című tanulmánykötete és nem utolsósorban IllesztgetŐ címmel a saját kötete, de jelenleg is folyamatban van több kiadvány előkészítése.
Az idei Szamos-nap annyiban különbözött az eddigiektől, hogy a szakmai beszélgetés mellett nem csak a Szamos-kiadványokat mutatták be, hanem színvonalas kulturális programmal ajándékozták meg a szatmáriakat: Bertóti Johanna könyvbemutatója és koncertje a nagyközönségnek szóló ingyenes programpont volt.
Bertóti Johannának az Almából ki, körtébe be című verseskötetét és a megzenésített verseket tartalmazó CD-jét Bessenyei Gedő István dramaturg, a Harag György Társulat művészeti igazgatója és Bálint Katalin meseterapeuta mutatta be.
Bessenyei Gedő István először a folyóirattal kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a társulat a Szamos újraindulásától együttműködik a lap szerkesztőivel és a Szamos Diákirodalmi Körrel, hozzátéve, hogy ez a továbbiakban is így lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy becsüljük meg ezt a folyóiratot, annál is inkább, mert a Szatmári Friss Újság megszűnése után — ami „szomorú veszteség a közösségünk számára” — úgy áll a jövőnk, hogy a jelen állás szerint a Szamos az a folyóirat, ami még van nekünk, és amiben reménykedünk, hogy a közösségünk írott platformja és fóruma tud lenni. Bármennyire is értelmiségi, és bármennyire is kérdéses, hogy ez az értelmiségi egyáltalán mit jelent és fontos-e, azt szeretem benne, hogy mégsem elitista, és el tud jutni elég széles rétegekhez is, akik nem jutnak hozzá írott sajtótermékekhez, akik számára ez az egyetlen magyar nyelvű írott sajtótermék — mutatott rá Bessenyei.
A továbbiakban Bertóti Johannával Bessenyei Gedő István és Bálint Katalin meseterapeuta beszélgetett. Bessenyei Gedő István bemutatta Bertóti Johannát, akivel már évek óta jó szakmai kapcsolatot ápol, majd aprólékosan elemezte az Almából ki, körtébe be című kötetet. Bertóti Johanna beszélt a versírásról, a zeneszerzésről és a koncertekről.
Evenimente, Lansări de carte, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
24. august 2022

Fotograful Gheorghe Iancu a fost sărbătorit la împlinirea vârstei de 80 de ani

În organizarea Centrului Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, cu sprijinul Consiliului Județean Satu Mare, cunoscutul fotograf sătmărean, Gheorghe Iancu a fost sărbătorit cu prilejul împlinirii vârstei de 80 de ani.
Cu acest prilej, celui sărbătorit i s-a înmânat o Diplomă de Excelență din partea C.J.C.P.C.T., pentru contribuția esențială adusă la dezvoltarea spiritualității sătmărene, și s-a lansat albumul fotografic: „Satu Mare – fotografia unei lumi deschise” de Gheorghe Iancu.
Au luat cuvântul: Robert Laszlo – manager al Centrului Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, Felician Pop – președintele Asociației Scriitorilor de Nord Vest, scriitorul – Mihai Sas, jurnalistul Ioan Anițaș și Ludovic Gyure – fostul director a Casei de Cultură a Sindicatelor Satu Mare. Momentele artistice au fost susținute de către: Georgeta Govor și Adrian Lupescu.
Gheorghe Iancu s-a născut la 23 august 1942, în localitatea Necopoi, comuna Homoroade. Și-a descoperit pasiunea pentru fotografie la vârsta de 17 ani. Primul aparat de fotografiat și l-a cumpărat din Satu Mare și a fost un Smena II, care putea fotografia 36 de imagini. Inundațiile din 14 mai 1970, care au devastat orașul, au fost surprinse în aproximativ 400 de instantanee, multe dintre ele publicate în albumul „Epopeea pe Somes”.
Cărți editate de CJCPCT, Evenimente, Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
28. iunie 2022

Prozatorul Mihai Sas omagiat în satul său natal, Hărnicești – Maramureș

În organizarea Consiliului Județean Satu Mare, Centrului Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare și Primăria comunei Desești – Maramureș, duminică 26 iunie 2022 a avut loc în satul Hărnicești o emoționantă întâlnire a prozatorului Mihai Sas cu consătenii săi. În fața unei numeroase asistențe a fost prezentată activitatea literară a nonagenarului scriitor, provenit din acest sat.
Despre personalitatea Seniorului Literelor Sătmărene, care a împlinit anul acesta 90 de ani, au vorbit primarul comunei Desești – Gheorghe Bohotici, Robert Laszlo – managerul CJCPCT, Felician Pop – președintele Asociației Scriitorilor de Nord Vest, Loredana Știrbu – președintele Cenaclului ”Cronograf” și prof. Delia Pop din Sighetu Marmației. În cuvântul lor, aceștia au reliefat liniile de forță ale omului și scriitorului Mihai Sas, precum și contribuția sa remarcabilă adusă la înflorirea vieții spirituale pe meleagurile sătmărene și maramureșene.
Într-o atmosferă de mare încărcătură emoțională, a luat cuvântul scriitorul Mihai Sas, care a evocat anii începuturilor sale, aici, la Hărnicești, satul său natal, evocat cu atâta duioșie în cărțile sale memorialistice. Acesta a mulțumit celor prezenți care au ținut să fie alături de el, într-o zi ce marchează împlinirea unui vis mai vechi de-al său, acela de a se confesa în fața consătenilor săi.
Momentele muzicale au fost asigurate de colegii săi de cenaclu, cantautorii de muzică folk, Adrian Lupescu și Georgeta Govor, dar și de cunoscuta realizatoare de emisiuni TV și specialistă în etnografie, Măriuca Verdeș, care este la rândul ei, tot fiică a satului Hărnicești, interpretând o veche doină moroșenească.
În final, autorul a acordat doritorilor autografe, pe cărțile pe care le-a scris de-a lungul anilor.
Evenimente, Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
6. mai 2022

Concert extraordinar Mircea Rusu la Satu Mare

În organizarea Centrului Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare cu sprijinul Consiliului Județean Satu Mare și în parteneriat cu Centrul Multicultural „Poesis”, marți 10 mai 2022, ora 19:00 în Sala Centrului Multicultural „Poesis” va avea loc un concert extraordinar susținut de cunoscutul cantautor Mircea Rusu.
De data aceasta vom avea parte de o manifestare specială pentru că înafară de cântece Mircea Rusu își va prezenta cartea sa de confesiuni „Lumea din mine” în care își dezvăluie simțămintele, prin intermediul relațiilor apropiate stabilite cu prietenii săi cei mai apropiați, cântăreți sau nu.
Va fi o seară memorabilă în care vom putea simți felul în care un mare artist își pune sufletul în dialog direct cu publicul care-l iubește și-l prețuiește.
Rezervarea locurilor la telefon – 0753.055.545
Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
19. aprilie 2022

Gala de Premiere a celei de-a a IX-a ediții a Concursului de reportaje ,,Iosif Ţiproc”

Centrul Judeţean pentru Conservarea şi Promovarea Culturii Tradiţionale, cu sprijinul Consiliului Judeţean Satu Mare în parteneriat cu Inspectoratul Şcolar Județean Satu Mare, Asociaţia Scriitorilor de Nord Vest Satu Mare, și Cenaclul Cronograf, a organizat în data de 8 aprilie 2022, cea de-a IX- a ediţie a Galei de Premiere a Concursului de reportaje ,,Iosif Ţiproc’’.
Concursul îşi propune să descopere şi să promoveze noi valori provenite din rândurile elevilor de gimnaziu, clasele VII-VIII, a elevilor de liceu şi studenţilor sătmăreni.
În deschiderea evenimentului au luat cuvântul: Robert Laszlo – managerul instituției organizatoare, Felician Pop – președintele Asociației Scriitorilor de Nord – Vest, Loredana Știrbu – președinta Cenaclului „Cronograf”, Manuela Breban – fiica regretatului gazetar, Zamfir Danciu – directorul Direcției Județene de Cultură Satu Mare; poeta – Florina Juncu; Dorel Cosma – președintele Uniunii Mondiale de Folclor.
Momentele artistice au fost susținute de tânărul cantautor: Adrian Lupescu.
Cu acest prilej a fost lansat ediția a doua a cărții „Conace, oameni, destine” de Iosif Țiproc, apărută la Editura Limes – Cluj.
Lista laureaților:
Marele Premiu
– Băltățescu Carina Alexandra, cls. a X a, Colegiul Național ,,Doamna Stanca”
Premiul I
– Suciu Cristina, cls. a IX a, Liceul Tehnologic Tășnad
– Silaghi Alexia Ștefania Gabriela, cl.s a X a,Colegiul Național,, Doamna Stanca”
Premiul II
– Pugner Donca Verona, cls. a VIII a, Școala Gimanzială „Grigore Moisil”
– Șuteu Alexandra, cls. a XII a, Colegiul Economic ,,Gheorghe Dragoș”
Premiul III
– Șerban Cyntia, cls. a VII a, Școala Gimnazială ,,Octavian Goga”
– Jones Clifford Mihnea, cls. a VIII a, Școala Gimanzială ,,Grigore Moisil”
Premii Speciale
– Rojea Hristina, cls. a Xa, Colegiul Economic ,,Gheorghe Dragoș”
– Lucuț Mariana, cls. a VII a, Liceul tehnologic ,,Anghel Saligny” Turț
– Conioși Adrian, cls. IX, Liceul Tehnologic Tarna Mare
Premiul familiei Țiproc
– Adrian Feher, cls. a XI a, Colegiul Național ,,Doamna Stanca”
Evenimente, Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri
29. martie 2022

Medalion Cultural – Mihai Sas 90 Lansarea volumului „Din banca amintirilor”- Mihai Sas

În organizarea Centrului Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare, cu sprijinul Consiliului Județean Satu Mare, în parteneriat cu Cenaclul Cronograf și Asociația Scriitorilor de Nord- Vest, luni 28 martie 2022, la restaurantul Miorița a avut loc Medalionul Cultural – „Mihai Sas 90” și lansarea volumului „Din banca amintirilor”, cu prilejul împlinirii vârstei de 90 de ani.
Au luat cuvântul: Robert Laszlo – managerul instituției organizatoare; Felician Pop – președintele Asociației Scriitorilor de Nord- Vest; Loredana Știrbu – președinta Cenaclului Cronograf; Zamfir Danciu – directorul Direcției Județene de Cultură Satu Mare; poetul – George Vulturescu; directoarea adjunctă a Bibliotecii Județene Satu Mare- Paula Horotan; bibliotecarul și omul de cultură – Viorel Câmpean; directorul A.C.R. Arad – Victor Jucu (membru al Comitetului Executiv al Automobil Club Român), a transmis mesajul președintelui A.C.R. – domnul ing. Constantin Niculescu.
Momentele artistice au fost susținute de: actrița – Sânziana Tarța- de la Teatrul Național Cluj- Napoca (nepoata sărbătoritului) și de tânărul cantautor- Adrian Lupescu.
Mihai Sas (n.27.03.1932, Hărnicești – Maramureș), ilustrează cum nu se poate mai bine ideea de rezistență prin cultură. De la înălțimea celor 90 de ani pe care îi are, Mihai Sas face o panoramă a lumilor prin care a trecut, a felului în care schimbările vremurilor au amprentat caracterele și acțiunile oamenilor în mijlocul cărora a viețuit.
O viață întreagă a trăit în orașul Satu Mare și grație memoriilor sale adunate în câteva cărți, avem o mărturie obiectivă și clară a unei lumi care doar astfel mai poate fi recuperată. Cărțile sale de proză sunt mărturia unui talent nativ cu care scriitorul a fost înzestrat. Personajele sale sunt scoase dintr-o gogoliană manta, plină de prospețime și savoare. Este un lucru rarisim să poți sărbători un scriitor nonagenar care este încă în plinătatea forțelor sale creatoare, un artist aflat în mijlocul cetății pe care a slujit-o întotdeauna cu respect și credință.
Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri, Uncategorized
29. martie 2022

Lansare de carte „ORGILE ISTORICE DIN NORD-VESTUL ROMÂNIEI” – Enyedi Ștefan

Luni 28 martie 2022, în Sala festivă a Palatului Episcopal, în organizarea Centrului Județean pentru Conservarea și Promovarea Culturii Tradiționale Satu Mare cu sprijinul Consiliului Județean Satu Mare a avut loc lansarea volumului „ORGILE ISTORICE DIN NORD-VESTUL ROMÂNIEI – ISTORIE, PERSPECTIVELE RESTAURĂRII, PROBLEME DE ORGANOLOGIE, CONSTRUCTORI DE ORGI”, de Enyedi Ștefan.
Despre volum au vorbit: Preasfinţitul Eugen Schönberger, Episcopul romano- catolic; Robert Laszlo, managerul instituției organizatoare, Felician Pop- președintele Asociației Scriitorilor de Nord- Vest, Genda Szabolcs – părintele reformat din localitatea Petin; prof. univ. dr. Felician Roșca (prin videoconferință), iar moderatorul evenimentului a fost Elek György – referentul C.J.C.P.C.T. Satu Mare.
Cartea este născută sub emblema lucrării de doctorat a domnului Ștefan Enyedi, coordonată de un maestru al timpului, prof. univ. dr. Eduard Terényi între anii 2003- 2006 și care a obținut calificativul cel mai înalt. Stilul narativ cursiv și extrem de accesibil este prezent în întregul volum.
Pornind de la un istoric al construcției de orgă din începuturile ei, firul descrierilor se cantonează la orgile din România. Zona cercetată cu amănunt este arealul nord-vestic și limitele cu județele Cluj și Bihor. Maniera de prezentare te îndeamnă la o lectură interesantă și pasională spre descoperirea valorilor de patrimoniu, unde orgi istorice de valoare sunt puse în lumina necesară și dorită de autor pentru a deschide și stârni interesul cititorului.
De remarcat este profesionalismul descrierilor, limbajul corect de specialitate, dar nu într-un stil greoi, tehnic, ci cu o aplecare talentată către limitele unui cititor neavizat care dorește să descopere istoria orgilor din arealul nord- vestic al țării.
Történelmi orgonák
Románia észak-erdélyi részén
Március 28-án, hétfőn, a Szatmár Megyei Római Katolikus Püspökség előadótermében mutatták be Enyedi István: Történelmi orgonák észak-erdélyi részén című könyvét. A résztvevőket Elek György publicista, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont referense köszöntötte, ugyancsak ő volt az esemény moderátora.
Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke örömét fejezte ki, hogy egy ilyen érdekes könyvbemutatóra gyűlt össze, egy nagyszámú érdeklődő közösség. Enyedi István kántorként nagyon sokat szolgál az egyházmegye templomaiban, megszólaltatva a hangszerek királynőjét. Az ő könyve döbbentett rá valamennyiünket, hogy milyen sok értékes dolog van az egyházmegyében. Hiánypótló kötetről beszélhetünk, melyben katolikus és református templomok orgonái vannak bemutatva.
Robert Laszlo, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont menedzsere megköszönte Schönberger Jenő megyéspüspöknek, hogy helyet adott a könyvbemutatónak, majd méltatta Enyedi István eddigi munkásságát. Nagyon sok doktori disszertáció készült és készült, ezek között kevés olyan van, mely egy hangszerről szól. Enyedi egy olyan tudományos munkát tett le könyv formájában az asztalra, ami tanulási lehetőséget biztosít azok számára, akik ebben a témában igyekeznek elmélyülni.
Felician Pop, az intézmény aligazgatója elmondta, hogy 2005-től kollégája Enyedinek, egy jó kapcsolat alakult ki közöttük. Enyedi sokat dolgozott annak érdekében, hogy ebből a kényes témából doktoráljon, járta a megyét, felkereste azokat a templomokat, melyekben vannak orgonák. Hosszú időt töltött el az orgonák tanulmányozásával, azok teljes leírásával. Felician Pop tudja, hogy Enyedi nyugdíjba vonul, de az orgonáktól nem fog megválni, mert azokat az élete részének tekinti.
Felician Rosca professzor, Egyedi doktori disszertációjának a vezetője skypen kapcsolódott be a rendezvénybe, hogy méltassa egykori tanítványát, gratuláljon neki, és további munkára biztassa.
Az orgonák szerepe az egyházak életében címmel Genda Szabolcs református lelkipásztor, orgonaszakértő tartott előadást.
„Majd húsz évvel ezelőtt, amikor egy hideg téli napon temetésről jöttem haza, a templom előtt három férfiember készült egy Daewo Tico-ba beszállni. Mint kiderült, a harangozó úr korábban már beengedte őket a templomba és a néma orgonánkat is szemügyre vételezték. Hármójuk közül az egyik Enyedi István volt, aki a Szatmár megye műemlék orgonái címü könyvéhez gyüjtötte az anyagot. István hamar észrevette, hogy egy Johannus villanyorgonánk is van, én pedig félig megfagyva eljátszottam Neki, nekik Johann Sebastian Bach C- moll praeludiumát. Miután Őmaga is orgonához ült, meglepődve vettük tudomásul, hogy egymásban orgonistát, orgonabarátot ismerhettünk meg.” — kezdte előadást Genda Árpád Szabolcs.
Kifejtette: az orgona fúvós hangszer, mely a legszerényebb méretűtől (láda orgonák, orgonapozitívok) a közepeseken át minden méretben képviselteti magát. Nem létezik két teljesen egyforma orgona. Az orgona alapvetően három főrészből áll: Játszóasztal, orgonaszekrény és a traktura, mely mindezeket összeköti. A hangszerek királynőjének jellegzetessége, hogy a principál karoktól a fuvolákig, a vonósoktól a nyelvekig minden hangszínt képes megszólaltatni. A hangzásvilág gazdagságát fokozza, hogy a nyolclábas alaphanghoz képest megszólaltatja oktávval, két oktávval magasabb hangokat, illetve az orgonahangzás telitettségét megadva oktávval vagy két oktávval mélyebben. Különös szint és fényt ad az orgonahangzásnak az alaphanghoz képest a terc, a kvint megszólaltatása, az alaphang és az aliqvot regiszterek keverékei, a mixtúrák. Az orgona a kezdetben a világi szórakoztató zene eszköze volt, de idővel a liturgia nélkülözhetetlen részévé vált. Erősnek tűnhet ezen falak között a reformációra utalni, de fájó szívvel kell kimondani, hogy a reformációban megújult egyházak mostohán bántak az orgonával. Áttörés azért történhetett, mert a gyülekezeti énekvezér nem tudta hangszer nélkül vezetni, kordában tartani a gyülekezeti éneklést. Az elmúlt százötven- kétszáz évben azonban minden nyugati keresztyénséghez tartozó történelmi egyház befogadta az orgonát és a gyülekezeti éneklés nélkülözhetetlen részévé tette.
Enyedi István orgona szeretetéről Genda így vélekedett:
István Mikolában született, fiatalkorban megszerette az orgonát. A hangszer iránti rajongása egyetemista korában sem szűnt meg, hiszen egyetemi tanulmányaival párhuzamosan Benedek Kálmán és Guttman Emese orgonaművészek növendéke volt. Otthonába hazatérve előbb mérnökként dolgozott, majd ének- zene és hitoktató tanárként, valamint gyülekezeti kántorként is folyamatosan szolgált és szolgál. Orgonafelújításról többször tárgyaltam Enyedi Istvánnal. Én lelkész- kántorként közelítem meg a kérdést, István kántorként. A lelkészi meglátás figyelembe veszi: mekkora a lélekszám, milyen jövőképe van a gyülekezetnek, van-e esély arra, hogy állandó kántort megfizessenek a jövőben. Az orgonista hozzáállás pedig az, hogy egy orgona milyen követelményeknek kell megfeleljen. A két meglátás nem feltétlenül találkozik. Amíg én a kompromisszumos megoldást javaslom, addig István egyenesen letol, hogy nem elég kopulázni a pedált, hanem önálló pedálregisztereket kell kiépíteni. Lehet, hogy Istvánnak van igaza, hiszen ha nem is állandó jelleggel, de ha nevezetes alkalmakon megszólaltatják a hangszerek királynőjét, akkor az a maga fenséges pompájával szólaljon meg. Az orgona szerelmese fáradhatatlanul álmodozik. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a világot nem a racionalisták, hanem az akadályokat nem ismerő álmodozók viszik előre. István vallja, hogy a liturgikus orgonazene nem váltható ki a különböző, templomba nem illő, Isten tiszteletére nem méltó zajjal.
Enyedi István kutató munkáját Genda rendkívüli teljesítménynek tartja. Doktori dolgozatának gerincét a 2004 – ben megjelent Szatmár megye műemlék orgonái címü könyv képezi. Ardai L. Attila általános helyök könyvhöz írt előszavából idézek szemelvényesen: „ Közismert, hogy önmagunk megismerése a legnehezebb dolgok közé tartozik! Igen, mert önmagunk megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges a történelmünk tanulmányozása, az értékeink felkutatása és felleltározása, ami komoly erőfeszítést igényel tőlünk. Ezt pedig nem mindnyájan vállaljuk. Pedig ennek is megvan az ideje, amit, ha most elmulasztunk, nem biztos, hogy a jövőben még eredményesen pótolhatunk. Még szerencse, hogy embertársaink között vannak jó értelemben vett megszállottak, akik helyettünk vállalják és elvégzik ezt a többlettmunkát a napi kötelezettségeik mellett.”
A szerző könyvében egy jól felépített koncepciót követ, melyben kitér az első írásos emlékre, a templom titulusára, építési évére stb. Ez után következnek az orgonára vonatkozó adatok: rövid történet, az orgona elhelyezkedése, orgonaház leírása, a játszóasztalra vonatkozó adatok: hangterjedelem , diszpozició. Majd kitér a feliratokra, játszó és regiszter trakturákra, szélládára, fúvóra, és a homlokzati sípok elrendezésére. Nem felejti el a megjegyzésekben megemlíteni a használat gyakoriságát, illetve javaslatokat tenni a javításra. Nem fél az igazságot kimondani: a hangszer működésképtelen, javításra szorul
Ez a precíz, alapos munka nagyon időigényes. Minden egyházközségbe ki kellett szállni, minden templomba be kellett kérezkedni, minden orgonába be kellett bújni. Amennyiben az egyházközségnek meg voltak az orgonára vonatkozó dokumentációi, úgy felhasználta azokat. Az orgonák építési tulajdonságairól személyesen győződött meg, ha a regiszterfeliratok hiányoztak, akkor beazonosította őket.
A terepmunkát hosszas szerkesztő munka követte, mely eredményeként tehát létrejött első könyve, mely a most bemutatott doktori munkájának a gerincét képezi. Elszántságának, kitartásának olykor tanúja lehettem, hiszen láttam, illetve Vele is mehettem alkalmakként, hogy megtaláljon egy- egy érdekes hangszert, amely a közigazgatási megyénk területéről a mai Magyarország területére került.
A továbbiakban Elek György beszélgetett Enyedi Istvánnal a doktori disszertáció elkészülésének, illetve annak könyv formában történő megjelenésének a körülményeiről. Az esemény kötetlen beszélgetéssel és dedikálással ér véget.
Enyedi István 1957-ben született Mikolában. Gyerekkorában Barna József római katolikus esperestől tanult harmóniumon játszani. Orgona elé líceumi évei során ült először a szatmárnémeti Kálvária-templomban. 1977-ben került Kolozsvárra, Barna József ajánlására a Szent Mihály templomban Geréd Vilmos kántornak lett a kisegítője. Nagy örömöt jelentett számára, hogy mikolaiként Kolozsvár legnagyobb templomában játszott az orgonán. Benedek Kálmán, a kolozsvári Protestáns Teológia volt professzora felajánlotta, hogy ingyen tanítja orgonán játszani. A gyakorlatban sokat segített neki Tóth-Guttman Emese zenetanárnő. 1982-92 között a mezőgazdaságban dolgozott gépészmérnökként, az első négy évet a Bánátban. Ennek is meg volt az előnye, ugyanis megismerkedett a temesvári orgonaművészekkel. 1994-ben került kapcsolatba a budapesti Zeneakadémiával. Ebben segítette távoli rokona, Enyedi Pál. Olyan neves professzoroknak hallgathatta az előadásait, mint Dopszai László és Szendrey Jutka. Ebben az időszakban kezdte el az orgonakutatást. Az 1990-es évek végén, a Szatmár Megyei Múzeum éves kötetében közölte A szatmári orgonák történetét. 2000-ben lett a múzeum alkalmazottja. Ekkor egy magyarországi pályázat megvalósítása során kezdte el számba venni Szatmár megye orgonáit. Ez a munkája megjelent könyv és CD formában is. Gherasim Florin antropológusnak köszönhetően megismerkedett Terényi Ede zeneprofesszorral, aki a 2007-ben megvédett doktori disszertációjának az irányítója lett. A doktori disszertációt a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont Enyedi István nyugdíjba vonulása alkalmából jelentette meg könyv formában.
Lansări de carte, Manifestări culturale, PaginaPrincipala, Prima, Ştiri